Újabb épület született újjá a Makovecz életmű gondozásának keretében

2018.08.18.
img

A felújított bagodi faluházat augusztus 17-én adták át. A mintegy 400 millió forintból megújult épület nemesi kúria volt a XIX. század végén, XX. század elején, majd 1984-86-ban Makovecz Imre Kossuth-díjas építész tervei alapján átépítették. A nemzetközi hírű építész életművének gondozásáról kormányhatározat született, amelynek köszönhetően a faluház megújult.

A mai Bagod három község egyesítésével keletkezett. Alsóbagod és Vitenyédszentpál 1944-ben egyesült Bagodvitenyéd néven, ez pedig 1977-ben egyesült Felsőbagoddal és az így létrejött község kapta a Bagod nevet.

Vitenyédszentpál nevének első említése 1247-ből való Wythenyed néven. A 13. században (1260 körül) épült a szentpáli falurész temploma. Kisebb méretű, késő román stílusú, Szent Pál tiszteletére emelt körtemplom. A 14. század elején két Bagodról tudni Alsó-Bagodról (vagy Egyházasbagod) és Felső-Bagodról, amelyek egymással rivalizáltak.

A törökök a településen adót szedtek. Báró gyöngyösi Nagy Ferenc (†1704), Kanizsával szembeni végek főkapitány-helyettese, egerszegi főkapitány, megszerezte az alsó- és felsőbagodi települést (az 1702. január 9.-én készített összeírásban szerepelt mint a két település egyetlen földbirtokosa).

A boldogfai Farkas család bagodi ága több nemzedéken át birtokolta és több ízben bővítette a nemesi kúriát. Az agglegény boldogfai Farkas Gábor (1863-1925) halála után unokaöccse, a jogász, legitimista politikus, országgyűlési képviselő, boldogfai dr. Farkas Tibor (1883-1940) örökölte, ő lett a kúria utolsó tulajdonosa. Halála után özvegye, pálfiszegi Pálffy Judit (1906-1993) két árva gyerekével, Elekkel és Erzsébettel egy ideig a kúriában lakott, azonban a kommunizmus elején kitelepítették őket, az épületet és birtokot pedig államosították. 1986-ban Makovecz Imre építész és kollégája, Koppány Zoltán tervei alapján a boldogfai Farkas kastélyt felújították, és faluház céljára alakították át

MTI - Fotó: Varga György